28.12.13

VÉRBEN A NAP

Fehér volt a Lengyelország vére
Lázadás egy zászló volt tejben
Porcelánokból épült Lengyelország
És Vénusznak kitört karja Lengyelország

Lengyelország Lengyelország jó reggel neked
Kihúzva sorsát sötétségből
Első fényhez vezettél

De én Pestre megyek vissza
Körül volt véve vérrel a Pest

Fény karikákon belül halottak
Beszélgetettnek szfinxeket
Tanítanak szót újszülött
Gyerekeknek szent szavakat
Szó, legerősebb fegyver
Megfogja a várost és embert

A villanylámpák alatt
Női vérek
Nők halkan voltak
Férfiak beszélnek
A női ingek, szétszakadott
Anya ingeket
És a boldog pillanatokat vártak
Az összes órák
 Csitt megálltak

 Bűn falára esett le
Városnak fehér sorsa
És a vér tükrében
A magyar árnyék
Magyar izom feszült

Vér felnövekszik
-az a rossz, hogy szemem nem lát
-fegyver nedvesedett nem tudok lőni
-vörössé vált egész körülöttem
Kezeim nyirkosak
-hallasz-e szavaimat?
.......................................
Vér nevét adjátok a világnak




Utcai lámpákra akasztott
Szép és élénk halál
Világítja igazságot
Távíróoszlopokra akasztott
Ellenséges halottak egy egész
másmilyenkülön lét az emberben
Akkora rossz, mint a bűn
És az Isten rendjével ellentétes
Egy nagy daganat


Halál terjeszkedik, még éjszaka is halálozik
Működő gépek maradtak egyedül
És azok karjaként az emberek
Kegyetlen szónak pupillája
Nem az ember, hanem gép
Gépnek gépe
Vak
-Isten nem nélkülük
De azok, istentelenek

Hátul és Pesten vér volt
Budánnak egy százados  szobra vérben van
És Nap lassan felemelkedik a pesti hegyeken
És a vér csillogó
Dühös és forró
Egy nap  elég a vérben
Kicsi, de erös

Karakoc Sezai
1957

Hiç yorum yok:

Yorum Gönder